Ismerd meg a világot indulj el Te is

A Bakony (Bakonyerdő) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.

A hegységet minden bizonnyal első erdőispánjáról - Comes de Bacon-Gug - nevezték el. Jeles atyánkfia, nevéből ítélve, szász származású lehetett. Az elnevezés végső forrása pedig a bükk, illetve a bükköt jelentő kifejezés. A Bakony név jelentése tehát: Bükk, Bükkös. 

Részei:

A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat-keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. számú fő közlekedési út is halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Tágabb értelemben a Bakony részének tekintik a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-fennsíkot és a Balaton-felvidéket is.

Déli Bakony

A Déli-Bakonyt nyugatról a Marcal-medence, délről a Tapolcai-medence és a Vázsonyi-árok, keletről a Veszprémi-fennsík, északról pedig a Devecseri-árok határolja. Legmagasabb pontja a Kab-hegy (599 m).

Barlangok

15 fokozottan védett barlang található a Bakony-vidéken (a földrajzi középtájon). A 15 fokozottan védett barlang a következő: az Alba Regia-barlang, a Bongó-zsomboly, a Csengő-zsomboly, a Csodabogyós-barlang, aDöme-barlang, a Hajszabarnai Pénz-lik, a Háromkürtő-zsomboly, a Jakucs László-barlang, a Kessler Hubert-barlang, a Jubileumi-zsomboly, a Lóczy-barlang, az Odvas-kői-barlang, a Szentgáli-kőlik, a Tihanyi Forrás-barlang és a Tűzköves-hegyi-barlang.

Éghajlat

A hegység vonulata a leggyakoribb, északnyugati szélirányra éppen merőlegesen fekszik. Ennek következtében a legtöbb csapadék a Bakony északnyugati területein jellemző (egyes helyeken az évi 800 mm-t is meghaladja), míg a délkeleti rész, különösen a Veszprémi-fennsík, száraz (600 mm alatti csapadékkal). Az évi középhőmérséklet az Északi-Bakonyban 8,5 °C, a Déli-Bakonyban megközelíti a 10 °C-ot. A Balatonra néző lankákon már mediterrán hatások is érvényesülnek, így itt a nyár még melegebb, a tél pedig még enyhébb.