Ismerd meg a világot
Indulj el Te is
Esztergom (németül: Gran, szlovákul: Ostrihom, törökül: Estergon) fejlett iparú iskola- és kikötőváros a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna folyó jobb partján. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokták nevezni. Népessége 2014-ben 28 412fő, és ezzel a megye második legnépesebb települése, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergomot már a történelem előtti időkben is lakták. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek neve Salvio Mansio volt. A városban Marcus Aurelius is megfordult, aki itt írta az Elmélkedések 12 fejezetét. A magyarok érkezése után a várost Géza nagyfejedelem alapította 972 körül. Valószínűleg itt született és keresztelkedett fia, István, aki a várost érseki székhellyé tette. Egészen 1242 teléig, a tatárjárásig Esztergom volt az ország egyik központja. A tatárok a városban egyedül a fellegvárat nem tudták bevenni. A város a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát, számos király, Európa szerte elismert tudós és művész is megfordult itt, majd a török 1543-ban elfoglalta, és a birodalom végvárává tette. A várost véglegesen Sobieski János foglalta vissza a párkányi csata során, 1683-ban. Miután az érsekek visszatértek, elkezdték építtetni a Bazilikát. 1895-ben megépült a Mária Valéria híd, ami összekötötte a várost Párkánnyal, és még ebben az évben egyesült a közeli településekkel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. A hidat a második világháborúban felrobbantották. Esztergom 1952-ig maradt megyeszékhely. Az ezredfordulót követően 2001-ben újraépült a Mária Valéria híd, majd a város 2003-ban a megalakuló Ister-Granum Eurorégió központja lett.
Az esztergomi várhegy és a Duna látképe Párkányból
Esztergom kedvelt idegenforgalmi célpont, 2005-ben közel egymillió turista választottta úticéljául. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája. Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. Az Esztergomi Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. Esztergom továbbá a magyar repülés egyik bölcsője is, 1936-tól az esztergomi repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltástól 2012-ig a város volt az Alkotmánybíróság székhelye.E
Nevének eredete
Esztergom (németül: Gran, szlovákul: Ostrihom, törökül: Estergon) fejlett iparú iskola- és kikötőváros a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna folyó jobb partján. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokták nevezni. Népessége 2014-ben 28 412[4] fő, és ezzel a megye második legnépesebb települése, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergomot már a történelem előtti időkben is lakták. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek neve Salvio Mansio volt. A városban Marcus Aurelius is megfordult, aki itt írta az Elmélkedések 12 fejezetét. A magyarok érkezése után a várost Géza nagyfejedelem alapította 972 körül. Valószínűleg itt született és keresztelkedett fia, István, aki a várost érseki székhellyé tette. Egészen 1242 teléig, a tatárjárásig Esztergom volt az ország egyik központja. A tatárok a városban egyedül a fellegvárat nem tudták bevenni. A város a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát, számos király, Európa szerte elismert tudós és művész is megfordult itt, majd a török 1543-ban elfoglalta, és a birodalom végvárává tette. A várost véglegesen Sobieski János foglalta vissza a párkányi csata során, 1683-ban. Miután az érsekek visszatértek, elkezdték építtetni a Bazilikát. 1895-ben megépült a Mária Valéria híd, ami összekötötte a várost Párkánnyal, és még ebben az évben egyesült a közeli településekkel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. A hidat a második világháborúban felrobbantották. Esztergom 1952-ig maradt megyeszékhely. Az ezredfordulót követően 2001-ben újraépült a Mária Valéria híd, majd a város 2003-ban a megalakuló Ister-Granum Eurorégió központja lett.
Esztergom kedvelt idegenforgalmi célpont, 2005-ben közel egymillió turista választottta úticéljául. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája. Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. Az Esztergomi Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. Esztergom továbbá a magyar repülés egyik bölcsője is, 1936-tól az esztergomi repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltástól 2012-ig a város volt az Alkotmánybíróság székhelye.
2016.06.17.
Nevének számtalan változata a város jelentőségére utal a történelem folyamán. Németül: Gran, ami a közeli Garam folyónévből ered, törökül: Estergon, spanyolul: Estrigonia, olaszul: Strigonia, szláv nyelveken csak Strihom, (szlovákul: Ostrihom, lengyelül: Ostrzyhom, csehül: Ostřihom, horvátul: Ostrogon, szerbül: Острогон), románul: Strigoniu, görögül: Έστεργκομ. A római korban latinul: Solva, a középkori latinul: Strigonium. Ősmagyar neve: Isztergám, régiesen: Esztergám. A helyi köznyelvben csak Egom. Szokták Szent István városának, a Magyar Sionnak vagy a Magyar Rómának is nevezni.